Mivel hogy nyár van, közben meg szakad odakinn az eső, előszedtem a tavaly nyári képeket, hogy legyen mire bambulni a monitoron munka közben. Augusztusban voltam pár napot Jordániában, és meg kell mondanom, részt vettem már néhány nagy evőversenyen, de amilyen vendéglátást ott kaptunk, an azt próbája valaki felülmúlni.
A vacsora a Hotel Intercontinentalban történt, méghozzá az éjszaka közepén, mert mi szegény járatlan utazók, egy kicsit késtünk. Előételügyben nekem leginkább egy ipari mennyiségű petrezselyemből, és paradicsomból készült saláta jött be, máshol azelőtt ilyet nem láttam, de most hogy eszembe jutott, lehet, hogy jövő héten elkészítem. Kaptunk humuszt, padlizsánkrémet, meg négyöt féle beazonosíthatatlan salátát, amik mindegyike tökéletesnek bizonyult.
Vajpuha lepénykenyérrel szolgáltak fel mindent, és természetesen mindet meg kellett kóstolni, vendéglátóink ugyanis olyan bájos mosollyal kínálgattak mindent, hogy szemtelenség lett volna nemet mondani. Mire a "televagyok" állapotba került mindenki, meghozták a főételeket. Isteni pecsenyék, saslikok tornyosultak előttünk, mi meg csak néztünk, hogy ezt most hogy fogjuk megenni? Na én életemben nem ettem annyit egyszerre, mint ott. A desszertet már tényleg csak csipegettük pedig olyan keleti csemegéket hoztak, hogy ihaj.... és életemben először még vizipipáztam is. Fotót csak azért nem rakok fel róla, nehogy csökkenjen az olvasottság... :-)
Ui: A világ legszebb naplementéje a jordán sivatagban van. Legszivesebben én is odakövültem volna, hogy örökkévalóságig nézegethessem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.