Bevallom nőiesen, hogy nem vagyok túlzottan nagy barátságban a vegetáriánus/vegán felfogással, nyilván lehetne róla vitatkozni. Nálam egy dolog szól ellene, hogy megrögzött húsevő vagyok, amellett, hogy időnként nekem is jól esik tisztán zöldségekből készült ételeket enni.
A répamenü egy francia szakcskönyvből származik. Éppen hasznosítani akartam egy kiló répát, amit répatorta céljából vásároltam, de megmaradt, mert a répatorta terve füstbe ment.
Megintcsak büszkén mentem "ki" (az ablakpárkányig) alig tized négyzetméteres fűszerkertemhez, amikor azt láttam a receptben, hogy "végy egy nagy maréknyi friss zöldfűszert", szóval minden egyben volt a boldog véghez. Aztán a boldogabbik végén (fenéket, öt perc múlva) rájöttem, hogy ezt a répaizét sokszor fogom elkészíteni, mert bár pofonegyszerű, és ijesztő mennyiségű répát tartalmaz (elvégre :-)) isteni illata van, és hús nélkül is laktató.
Hozzávalók:
fejenként 20 dkg sárgarépa
olívaolaj, vaj, só, bors,
egy marék zöldfűszer,
egy kávéskanál méz
Az olivaolajat és a vajat (azonos mennyiség, fejenként kiskanálnyi mindkettőből) felolvasztom, és rádobom a kelkockázott répát. rácsorgatom a mézet, és kicsit megfuttatom, majd felöntöm fél bögre vízzel. Picit sózom, borsozom, majd fedő alatt megpárolom, de csak annyira, hogy még picit roppanjon. A zöldfűszert (metélőhagyma, bazsalikom, oregano, tárkony) felaprítom, és amikor elpárolgott a répról a víz,összepirítom a répával. Hát ennyi. Erikának üzenem, hogy a vaj kihagyható...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.