Persze, hogy a saját tortámat csak egy hónap csúszással tudom felrakni, pedig Anyukám olyan műgonddal készítette el a kedvenc epres csodát, hogy Kiskunfélegyházától Pestig tökéletes állapotban, és még tökéletesebb ízzel érkezett meg. Aki azt állítja, hogy létezik az eper-vaníliapuding-piskóta összeállításnál jobb, az szóljon, megcáfolom. Az otthoni, nagymamámtól származó eper pedig verhetetlen. Egész nyáron, hullámokban terem, és minél jobban haladunk az ősz felé annál édesebb gyümölcsöket hoz. Október magasságában még simán lehet rajta találni annyit, hogy az ember lánya azt mondhassa, ez nem csak kóstoló volt, és emlékszem, a Mamikám még télire is vitt be a kiskonyhába egy cseréppel, hogy kedvezhessen karácsony előtt pár szem eperrel az unokáinak....
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.