Azt hiszem, ez a mélypont. Bár ha végiggondolom, annyira nem volt gáz. Sőt, még mindig tartom a leadott három kilót. Reggel egy kiflivel, és egy tejföllel kezdtem (hogy valami jó is legyen a dologban). Az ebédem agy tacosaláta volt, itt megdicsérném a Tacoexpresszt, hogy a tankokra is gondolt, és van náluk viszonylag kalóriaszegény kaja is.
Este volt az igazi bűnözés: kollegális búcsúbuli a Dérynében, ahol sült kukoricalevessel barátkoztam, amihez valami fűszervajat is adtak házi kenyérrel.... igen, ezt nem bírtam otthagyni.... mostmár késő bánat, még mindig betonkockát érzek a gyomromban.
Ma kompenzálok. Igérem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.