Balzsam- a gasztroblog

Az egyszeri háziasszony mára tudomásul vette, hogy nincs konyha olívaolaj nélkül. Lesétál a boltba, kikerüli a "pomace" és egyéb kutyulmányok polcait, és az "extraszűz" tipusúból belepottyant egy palackkal a kosarába. Aztán hazamegy, és ezzel letudta a család egészségéért kötelező kört.

Én is csak Limenasban szembesültem azzal, hogy nem mindegy, mit vesz az ember. Thassoson mindenütt olívafák vannak, ahová csak lép az ember. Kövér bogyókat nevelgető matuzsálemek hirdetik a helyiek szorgalmát: a ligetek tökéletes rendben tartva, rusztikus lazasággal megépített ki házakkal együtt sugározzák a harmóniát. Innentől kezdve nem is kételkedik az ember, amikor kiderül, hogy a thassosi olíva különleges. Az idegenvezetőnk mesélte, hogy a szigeten szinte egyáltalán nincs rákos megbetegedés. Az itteni olívaolaj ugyanis megakadályozza a rákos sejtek burjánzását. A titok nyitja valószínűleg a helyi klímában keresendő. A legészakibb görög sziget ugyanis egyfelől rendelkezik a szárazföld adottságaival is (a legközelebbi kikötő, Keramoti mindössze 8 km-re van), és a szigetek zárt, tengeri párával átitatott légkörével is. Ezt pedig imádják az olívafák. 

Thassoson szinte mindenkinek van olívaligete. A zsebkendőnyi, vagy akár fél hegynyi földdarabokhoz saját sajtolóüzem is tartozik. Akinek nincs ilyesmi, az igénybe veheti az északi partok mellett található közösségi sajtolóüzemet. Beviszi a saját termését, és feldolgoztatja. Az üzem menedzserei pedig még piacot is keresnek az így nyert olajnak. A gazdának ezután már csak az a dolga, hogy várja a nyereséget.

A thassosi olivaolajnak kb 6-7 euro literje. Semmi csiribiri, egyszerű nagy üvegpalackban árulják minden boltban, vagy a bazársoron. Azt nem tudom, lehet-e valahol Budapesten kapni, de ha valaki lát belőle, akkor rikkantson, az enyém ugyanis gyorsan elfogy :-)